Erica világa – idézetek 5.

Honnan tudod, mikor végeztél? Hogy ideje továbblépni? Van, hogy ösztönösen érezzük. Máskor jól meggondoljuk. De akárhogy is döntjük el, készen állunk-e, az igazság az, hogy a múlttól nehéz megszabadulni.

A félelem az elme gyilkosa. (Frank Herbert)

Nem oda érkeztem, ahová indultam, hanem oda, ahová el kellett jutnom. (Douglas Adams)

A nehézségek közt mindig ott van a lehetőség. (Albert Einstein)

Most komolyan erről szól az egész? Azt hitte, nem követ el több hibát, és most, hogy előjött a múltja, ki kell lépnie? Azt hitte, már végzett, de tévedett. Amúgy is mikor végez itt bárki is? Talán, mikor meghal. Vagy akkor sem. Én nem biztos, hogy végzek, nekem mérföldes listám van. De az az egy, amit nem bánok, Dr. Tom, az maga.

Mikor a diák készen áll, a tanár ott lesz majd. (Buddhista közmondás)

Mindennek rendelt ideje van. (Prédikátorok könyve 3:1)

Felnőni fájdalmas, változni nehéz. Néhanapján azt kívánod, bár leállna az egész. Nem lenne jó tudni? Érezni, hogy sínen vagy? Hogy végeztél? A legnehezebb és legcsodásabb dolog az életben, hogy akármennyit tanulsz, fejlődsz, vagy változol, sosem vagy kész.

Harc. Olyan ez, mint az evés, alvás, lélegzés. Mind szoktunk. A magunk módján. Egyesek szerint egy kapcsolat sikeressége a konfliktuskezelésben mutatkozik meg. Tetszik vagy sem, nem mindegy, hogy veszekszünk. Konfliktus és kapcsolat. Kéz a kézben járnak. Kár, hogy legtöbben bármit megtennénk, hogy elkerüljük a vitákat.

A szerelem folyama sosem csendben halad. (William Shakespeare)

Martin Luther King szerint erőszakkal viszonozva az erőszakot csak többszörözzük azt.

Nem hiszem el, hogy a barátságom Malcolmmal véget ért, mert nem beszéltük meg, mi a baj. És beleőrülök, hogy milyen egyszerű lett volna. Miért nem kérdeztem rá, mi a baj? Miért hagytam, hogy elfajuljon egy állandó háborúvá? Csak mert.

Tudtad, hogy a beszéd mint konfliktusmegoldó eszköz gyakorlatilag szemben áll a biológiai ösztöneinkkel. Tudod, ha veszélyt érzünk, akkor támadunk. Vagy ha ahhoz nincs merszünk, elfutunk. Mint Ethan. Ethan futott, Malcolm támadt. Más temperamentum. De Malcolm más helyzet, mert neki titka volt. Szerinted csak neki van? Ezt meg hogy értsem? Tudod, Erica, olykor azért harcolunk, mert egyszerűen nem tudjuk elmondani a másiknak, hogy érzünk valójában.

Konfliktus. Mindenhol ott van. Mindenhová elér. Minden kapcsolatunkba. Nem furcsa, hogy minden harc egy magból fakad? Két ember ordít, vádol, vagy elmenekül. Két ember, aki bármit megtesz,
hogy ne kelljen bevallaniuk, hogyan is éreznek. Beszélj, mikor elfutnál! Nyílj meg, mikor támadnál!
Olyan egyszerű. Olyan nyilvánvaló. És ugyanakkor olyan elképesztően nehéz.

Barátok. Ismernek, támogatnak, megértenek téged úgy, ahogy senki más. Őket avatod be az életedbe. De mi van, ha az életed új fordulatot vesz? A barátság, mint minden más, idővel változások elé néz. A kérdés: hogy tartod egyben a barátságot, ha az életeteket más irányba tart?

A barátság akkor születik, mikor így szól egyik a másikhoz: Micsoda? Te is? Azt hittem, csak én. (C.S. Lewis)

Mikor az életetek széthúz, dolgoznotok kell azért, hogy együtt maradjatok. Képzeljétek bele magatokat a másik helyzetébe! Emlékeztessétek egymást, kik voltatok, és hogy kik lesztek! Emlékeznetek kell, hogy habár elmúlnak az idők, azért van, ami sosem változik.

Ha döntést kell hoznunk, akármilyen kicsit, mind ugyanazt tesszük. Számolunk a kockázattal. Sokan óvatosan játszunk, míg mások fejest ugranak. Kockáztatni, fejest ugrani egyeseknek könnyebben jön,
mint másoknak. Csak az a baj, hogy biztonságos helyről figyelve a csúcsot nem tudsz nem arra gondolni, hogy lemaradsz valamiről.

A világ két csoportra osztható: a rocksztárok zenélnek, a segédek beállítják a hangszert. Nincs mersz, nem nyersz. Én ezt vallom.

Nem lehet fél méter magasról két 25 centis ugrással leugrani. (Amerikai szólás)

Én történetesen azt vallom, hogy olykor a legnagyobb mersz ahhoz kell, hogy nemet mondj.

Kockázat. Sokat elárul rólunk, hogyan állunk hozzá. Minden nap, minden percben számolunk, értékelünk, vitázunk, és döntünk. De végeredményben az az igazság, ha kockázatokról van szó, csak az számít, hogy azokat vállald, amiket neked megéri.

“Miért ne tehetném?” Ez is egy örök kérdés. Egész életünkben küzdünk a szabályok ellen. Tágítjuk a határokat, keressük a kiskapukat. Újra meg újra megtagadunk mindenféle skatulyát, hogy óvjuk a szabadságunkat. Azt kérdezzük: “Miért ne tehetném?” És mikor jön a válasz, nem tetszik, amit hallunk.

Senkinek nem tűnik fel, hogy néhányan milyen hatalmas erőfeszítések árán tudnak normálisak lenni. (Albert Camus)

Ma egész nap a szabályok kötötték meg a kezét. Fusson most neki még egyszer szabályok nélkül!

A sikeres élethez két dolog kell: szemellenző és önbizalom. (Mark Twain)

Következmények. Mikor felmerül bennünk, hogy “miért ne?”, a válaszok szemrehányóan bámulnak ránk, csak nem akarjuk észrevenni.