Erica világa – idézetek 6.

Titkok. Pezsgést visznek az életbe. Némelyik titokért megöl a kíváncsiság. Más titkokat próbálunk magunkban tartani. Míg vannak… Vannak titkok, amikről bár ne tudnánk.

Nem tudni nem szégyen. Nem kideríteni a szégyen. (Orosz közmondás)

Mikor a környezetedben egy titok lappang, olykor érdemes feltenned magadnak a kérdést, tényleg tudni akarod?

Feltárulkozni vagy sem? A legnehezebb kérdés. A titkaink láthatatlanul nehezednek ránk. Van, amit érdemes magunkban hordozni, de van, amit meg kell osztanunk. A kulcs, hogy tudjuk a különbséget.

Azt mondják, az igazság felszabadít. De arról senki sem beszél, hogy az igazság trükkös dolog. Az a helyzet, hogy az igazságot megtudni nem olyan egyszerű. Gyakran túl mélyen rejlik, rossz helyen keressük, vagy el van rejtve a világ szeme elől. Az az igazi kérdés, ha egy nap rábukkannál az igazságra, tudnád egyáltalán? Felismernéd, hogy ez az igazság?

Az igazságot egyszerű felfogni, ha már felfedezték. A kulcs a felfedezés. (Galileo)

Az igazság akár a Nap. Egy időre eltűnhet, de el nem múlik. (Elvis Presley)

Annyival egyszerűbb tagadásban élni. Magunkat védjük vele az olyan dolgokkal szemben, amiket nem akarunk beismerni. De ha így teszünk, akkor hazugságban élünk. Mindegy, mit mondunk.

Az igazság vitathatatlan. Rosszindulat támadhatja, tudatlanság kinevetheti, de a végén, ez marad. (Winston Churchill)

Azt mondják, az igazság felszabadít. De engem jobban érdekel, mi az, amit nem mondanak. Az pedig az, hogy az igazság fáj, veszélyes lehet. Az igazság leleplezése akár egy gyufa meggyújtása. Hozhat fényt, hogy tisztábban láss, vagy lángra lobbanthatja az egész világodat.

A világ tele problémákkal. Egyet megoldasz, és máris ott vár a következő.

Egy problémáktól hemzsegő világban sokunk profi problémamegoldó. Valahányszor problémát látunk, szükséget, a boldogtalanság magvát, kényszeresen cselekszünk. Muszáj megoldanunk. A nagy segítői szándékunk közepette a legtöbben nem töprengünk el azon, helyesen cselekszünk-e. Elvégre is, hogy lehetne a segítői szándék rossz? …csak egy-két rémtörténet, de mi több százról beszélünk. Minél több ilyet olvasol, annál inkább ráébredsz… Nyilvánvaló, hogy mikor segítünk, értékesnek érezzük magunkat, hasznosnak, és közelebb a szeretteinkhez. A kérdés az, mikor jelenti a segítség épp az ellenkezőjét? Olykor azzal segítünk a legtöbbet, ha megadjuk másoknak a teret és a támogatást ahhoz, hogy segíthessenek önmagukon.

A párunk. Ő a mi menedékünk. Az a személy, akinek igazán megnyílhatunk. Látnak, mikor ránk jön az 5 perc, nyűgösen, vagy fáradtan. Mindent látnak. De tényleg ismernek minket annyira, mint azt mi gondoljuk? Vagy valójában többet takargatunk, mint be merünk vallani? Vannak olyan részeink, amiket soha nem fedünk fel, amit nem szeretnénk, ha látnának? És mi lenne, ha egy nap látnák? Vagy talán Aesopnak volt igaza. A bizalmaskodás tiszteletlenséget szül.

Egy gyógyfürdő jól esne. Miért, maga ilyennek látja ezt a terápiát? Vakáció az élete elől? Dehogy, én csak vicceltem. Kérem, küldjön, ahová csak akar! Bármi jobb a mai napnál. Tudja, Erica, ez az iroda nem egy menedék. Mármint ez nem olyan, mint egy viharpince az élete elől. Nem, tudom. Maga a terapeutám, idejövök, elpanaszolom a gondom, és maga segít megoldani. Mármint nem ez a cél? Nem. Nem ez a cél. A cél az, hogy előbb-utóbb erre egyedül is képes legyen. És ha maga ezt a terápiát látja magának a megoldásnak, nos, akkor megbuktam. Dr. Tom… Talán ideje lenne eldobni a biztonsági hálót. Erica, ma úgy fogja megoldani a problémáit, ahogyan a másik 6 milliárd lélek a bolygón, egyedül.

A legtöbben azt hisszük, ismerjük önmagunkat. A céljainkat, álmainkat, vágyainkat. Olyan erősen kapaszkodunk abba a képbe, amit magunkról festünk, hogy észre sem vesszük, hogy igazából el kéne engednünk. Búcsúzzunk el a tévhittől, hogy legyőzhetetlenek vagyunk! Ne higgyünk többé abban, hogy egyedül nem megy! Búcsúzzunk el a tündérmeséktől Mert ha nem engedjük el, hogyan haladhatnánk előre?

Kapcsolatok. Az életünk oszlopai, támaszt adnak, behatárolják az életterünket. Biztos pontnak tartjuk őket, állandónak. A világ forog tovább, de a kapcsolatunk? Az változatlan. Kapcsolatok. Olyan stabilnak tűnnek, olyan szilárdnak. Miért döbbenünk meg mindig, ha rá kell jönnünk, hogy, mint minden más, ezek sem mentesek a változástól.

Légy olyan, aki lenni szeretnél, és az leszel, ahogy teszel. (Bob Dylan)

Aki nem változik, lemarad. Tudja, ez a kapcsolatokkal is így van. Ha nem haladunk a változással, azzal azt kockáztatjuk, hogy tönkretesszük. Úgyhogy szerintem itt most az a kérdés, el tudja-e fogadni, hogy a kapcsolata Kai-jal változik.

A változás elkerülhetetlen. Csak az biztos, hogy semmi sem biztos, és az egyetlen fegyverünk, hogy el tudjuk fogadni.

Érezted már úgy, hogy elérted a fénykorod? Fent vagy a csúcson, a világ tetején? Mintha végre mindent elértél volna, amiért olyan keményen dolgoztál? De az a tökéletes pillanat, bármennyire is szeretnénk, nem tarthat örökké. Mert derült égből jöhet a villámcsapás. Ami után mélyebbre zuhanhatunk, mint ahonnan indultunk.

Gyakran azok érnek el sikereket, akik nem tudják, hogy a bukás elkerülhetetlen. (Coco Chanel)

Írja azt, amit tud! Ez a legjobb tanácsom.